Részvétel, képviselet, politikai változás

Nincsenek albumok vagy nincsenek feltöltve képek

Előszó a Részvétel, képviselet, politikai változás című kötethez

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 7-14. p.

Kern Tamás – Szabó Andrea: A politikai közéleti részvétel alakulása Magyarországon, 2006–2010

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 17-56. p. Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk, milyen jellemzői voltak a 2000-es években, különösen pedig a 2006 utáni időszakban a magyar állampolgárok politikai részvételének. Részletesebben vizsgáljuk a 2010-es választási, a 2008-as népszavazási részvételt és a 2006 utáni civil aktivitás néhány jellemzőjét, valamint a politikai aktivitás más, atipikus formáit (például politikai tiltakozás). A tanulmány empirikus adatok elemzésével bizonyítja, hogy minden politikai törekvés ellenére (például politika által vezérelt civilszervezetek megjelenése, így polgári körök, a közpolitikai jellegű népszavazások megszervezése, valamint az utcai politikai demonstrációk látszólagos megerősödése) – vagy éppen azért – össztársadalmi szinten a politikai társadalom alóli, minden korábbihoz képest is magasabb arányú „kivonulásról” beszélhetünk. Véleményünk szerint Magyarországon súlyos demokratikus deficit mutatható ki, aminek egyik jellemzője, hogy a politikai kultúra nyugat-európai mintáival szemben a kelet-(közép-)európai politikai szocializációs mechanizmusok működnek húsz évvel a rendszerváltást követően is. Jeleznünk kell, hogy több olyan témát érintünk, amelyet jelen kötet, valamint az Új képlet. A 2010-es választások Magyarországon, más tanulmányai részletesebben is elemeznek. Dolgozatunk ezért a legfontosabb tendenciákat, változásokat rögzíti.

Bálint Lajos – Bozsonyi Károly: Választói részvétel és véleménypolarizáció összefüggésének térökonometriai modellezése

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 57-73. p. Elemzésünk kiinduló hipotézise szerint a választási részvételt meghatározó számtalan kulturális, társadalmi és gazdasági tényező mellett szignifikáns szerepe van a szavazatok pártok közötti eloszlásában megfigyelhető koncentrációnak vagy éppen polarizációnak. Többféle elméleti megközelítés is amellett szólhat, hogy ez az effektus létezik. A racionális döntések elmélete szerint lehetséges választói viselkedés, hogy a választó egy többségi választási rendszer szerinti választáson hajlamos a saját voksát döntő voksként tekinteni és eszerint cselekedni. Ha ez az elméleti megfontolás igaz, akkor egy kiegyenlítettebb körzetben nagyobb a választók motivációja a részvételre, mint egy olyan környezetben, ahol nyilvánvaló valamelyik párt fölényes győzelme.

Kmetty Zoltán – Tóth Gergely: A politikai részvétel három szintje

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 75-115. p. A tanulmányban kétszintű megközelítést alkalmazunk. Egyrészről megvizsgáljuk, hogy a politikai részvételi szándék a hagyományos demográfiai háttérváltozókon kívül függ-e az egyének civil szerepvállalásától (társadalmi tőkéjétől). Az elemzés második lépcsőjében makroszinten (térbeli modell) is megvizsgáljuk, hogy van-e összefüggés a civil aktivitás (szervezetek, önkéntesek száma stb.) és a választási részvétel szintjei között. Elemzésünket a mikro- és makrohatások összekapcsolásával zárjuk, amelyen gyakorlatban a makromodellekből levezetett mezőszintnek a mikroszinten kontextuális paraméterként történő felhasználását értjük.

Knutsen Oddbjørn: Strukturális hatások, társadalmi koalíciók és pártválasztás Magyarországon

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 119-157. p. Egy 2009-ben készült felmérésre támaszkodva vizsgálom a szociostrukturális változók és a pártválasztás közötti kapcsolatot. A tanulmány szerkezete a következő: először a társadalmi struktúra pártválasztásra gyakorolt hatásával és a magyarországi ideológiai tér szerkezetével foglalkozó korábbi kutatási eredményeket tekintem át; majd az ezt követő empirikus analízis első felében a szociostrukturális változók és a pártválasztás közötti kétváltozós kapcsolatokra összpontosítok, míg a másodikban többváltozós analízisre kerül sor.

Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Érdekképviselet és a pártok társadalmi beágyazottsága

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 159-210. p. Ez az írás az Angelusz Róberttel írt utolsó közös munkáink részeként a kötetben szereplő két tanulmány egyike. Bár terveztük, hogy az elsődleges feldolgozást további empirikus adalékokkal és a kérdéskör szociológiai és politikatudományi irodalmának részletesebb feldolgozásával egészítjük majd ki, a további munka végzetes megszakadása erre együttesen már nem adott módot, és kegyeleti, tartalmi okok is legfeljebb csak igen részleges pótlólagos megvalósítását teszik lehetővé. Mivel a téma konceptuális kereteit közösen dolgoztuk ki, s az eredmények feldolgozását is együttesen végeztük, egy-két apróbb stiláris korrekción túl az eredeti anyag jelentősebb módosítása már túlmenne a posztumusz jelleg által megszabott lehetőségeken. De ha ettől eltekintenénk is, az is a jelentősebb tartalmi átalakítás ellen szól, hogy a longitudinális panelvizsgálat 2010 tavaszára tervezett utolsó hulláma helyett végül csak szűkebb keretek közti keresztmetszet-felvételre kerülhetett sor, amely az alapul szolgáló időigényes kérdéssorozatot nem tartalmazhatta.

Göncz Borbála – Hegedüs István: „Oly távol vagy tőlem és mégis közel.” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 211-240. p. Ebben a tanulmányban először az Európához fűződő attitűdökre és véleményekre feltételezésünk szerint Magyarországon is jelentős hatást gyakorló, külsődlegesnek tekinthető körülményeket tekintjük röviden át. Az európai uniós szakirodalomban rendszeresen tárgyalt témák beemelése ellenére természetesen nem áll szándékunkban integrációelméleti téziseket ellenőrizni, igazolni vagy cáfolni. Az általunk felvetett szempontok segítségével alapvetően a dolgozat második felében elemzett adatfelvétel eredményeit igyekszünk eleve tágabb értelmezési keretbe ágyazni és szélesebb perspektívából értékelni. Ugyanakkor figyelembe vesszük, hogy egyrészt az Európai Unió egész témakörét nagyban meghatározzák a belpolitikai események; másrészt, hogy az uniós tagsággal kapcsolatban a magyar közgondolkodás utilitarista és pragmatikus jellegű.

Enyedi Zsolt: Politikai képviselet és intézményi alternatívák. Felfogások a polgárok és a politikusok körében

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 243-265. p. A demokratikus képviselet minősége alapvetően a résztvevők hozzáállásától, valamint a politikai intézmények felépítésétől függ. E tanulmány az előbbiek attitűdjeit vizsgálja az utóbbival, valamint a képviselet folyamatának egyéb sajátosságaival kapcsolatban. A résztvevőket általában a képviselők és a képviseltek csoportjára szokás osztani. Ez a felosztás persze leegyszerűsítés, hiszen akik képviselők az egyik kontextusban, azok képviseltek lehetnek más vonatkozásban. A „nagypolitika” esetében azonban meglehetősen egyértelmű, hogy kik tartoznak a hatalomgyakorlással megbízottak csoportjába, és kik az egyszerű polgárok, a két csoport között csekély az átjárás. A kettős felosztás ráirányítja a figyelmet arra, hogy a politikai képviselet különböző státuszú résztvevők között zajló interakció. A jelen tanulmány a kettős felosztáshoz egy harmadik kategóriát is hozzákapcsol: a parlamenti képviselői pozíciót ambicionálók, de azt meg nem szerzők csoportját. Olyan polgárokról van szó, akik vágyaikat tekintve a parlamenti képviselőkhöz hasonlítanak, pozíciójukat tekintve azonban a polgárok és a képviselők között helyezkednek el. Az ő válaszaik megmutathatják, hogy az ambíciónak vagy a státusznak van nagyobb jelentősége az attitűdök formálásában.

Ilonszki Gabriella: Képviseleti szerepek, politikai intézmények, képviseleti deficit. Két évtized változásai.

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 267-290. p. Nem vállalkozik könnyű feladatra, aki a rendszerváltás utáni két évtized parlamenti képviselőinek szerepfelfogására és főleg annak változására vagy állandóságára keresi a magyarázatot. Ez alatt az idő alatt megváltozott a képviselők köre, és átalakultak azok az intézmények, amelyek döntőek a képviselők helyzete és szerepeik szempontjából. Különösen a pártkonszolidáció, a végrehajtó hatalom erősödése és a képviselők professzionalizációja tekinthetők a képviseleti szerepeket leginkább befolyásoló tényezőknek. Joggal tesszük fel a kérdést: ennek nyomán az utóbbi két évtized során változtak-e képviseleti szerepek is? Ehhez elengedhetetlen annak tisztázása, hogy egyáltalán miként konstruálható meg a képviseleti szerep fogalma: véleményeket, attitűdöket takar-e csupán, vagy segít a képviselők politikai rendszerben elfoglalt helyének megértésében, összekapcsolja a politikai rendszer jellemzőit és a képviselők szereptulajdonságait, így kiegészíti, bővíti a politikai rendszer működéséről szóló tudásunkat? Az írás szándéka szerint ez utóbbi irányt követi, igyekszik összekötni a képviseleti szerep alakulását a politikai rendszer folyamataival. Megkerülhetetlen ennek kapcsán a képviseleti deficit problémája, amely egyre nagyobb teret foglal el a politikai elemzésekben. Megerősíthető- e a képviseleti deficit tézise a képviseleti szerepek húsz évet áttekintő elemzésével?

Papp Zsófia: A választókerület helye a magyar parlamenti képviselők szerepfelfogásában

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 291-312. p. A következő fejezetek áttekintést adnak arról, hogy a nemzetközi irodalom hová helyezi a választókerületet a képviselők szerepfelfogásában, ezekre hogyan hatnak a választási szabályok, illetve melyek azok az intézményrendszeren túli tényezők, melyek fontos szerepet játszanak abban, hogy egy képviselő hogyan tekint választókerületére. Ezt követi a 2010-es magyarországi adatok elemzése, mely a fent említett két megközelítésben vizsgálja a képviseleti szerepfelfogást és az arra ható tényezőket.

Hermann Schmitt - Angelika Scheuer: A választói döntések meghatározói Kelet- és Nyugat-Európában

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 315-346. p. Ebben a tanulmányban néhány nagyon „erős” kontextusvariánst állítottunk a középpontba, nevezetesen: hogy a választási döntést a polgárok Nyugat- Európa sok szempontból „konszolidált” vagy a kontinens keleti felének még mindig „cseppfolyós” rendszerében hozzák-e. Azt, hogy ez a kontextusvariáció Németország két részét is érinti, minden esetben figyelembe vettük, és ezért a különböző becsléseket nemcsak az egész újraegyesült Németországra, hanem Nyugat- és Kelet-Németországra külön-külön is bemutattuk.

Angelusz Róbert –Tardos Róbert: Régi és új törésvonalak, polarizáció, divergenciaspirál

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 347-382. p. Az általunk középpontba állított divergenciaspirál szociológiai jelentősége nem pusztán a közéleti kommunikáció durvulása s az általa kiváltott rossz közérzet szempontjából értelmezhető. A közügyek deliberatív megvitatása, a közvélemény klasszikus elvek szerinti működése olyan konszenzuális előfeltevéseket foglal magába, amelyeket egy a témák sokaságára tovagyűrűződő polarizáció, a platformok fekete-fehér színezetű leegyszerűsödése nagymértékben veszélyeztet. Tanulmányunk az ideológiai-politikai törésvonalak kérdésköréből kiindulva vizsgálja részben a szóban forgó tendencia felerősödése irányába mutató, részben az ezzel szemben ható tényezőket.

Róna Dániel: Önbeteljesítő prófécia? Az esélyességgel kapcsolatos várakozások hatása a pártválasztásra az LMP és az MDF 2010-es példáján keresztül

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 383-407. p. Miért ne lenne fontos mások véleménye akkor, amikor a pártválasztásról gondolkodunk? Dolgozatomban ezt a kérdést járom körül: mennyire befolyásolja az állampolgárok pártválasztását, hogy mit gondolnak a pártok népszerűségéről, azaz a többiek álláspontjáról? Hogyan hat a közvélemény – sokszor téves – percepciója magára a közvéleményre? Ezenkívül egy másik – de ezzel nagyon szorosan összefüggő – témát is érinteni fogok: mennyire őszinték a válaszadók a közvélemény-kutatás során, a válaszmegtagadás vagy a megtévesztő válaszadás milyen mértékben vezethető vissza a többségi vélemény percepciójára.

Vécsei Pál: A 2006 és 2010 közötti területi politikai szerkezetváltozás és a területi reálfolyamatok összefüggéseinek alakulása

Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 383-407. p. Az elemzés elsősorban a 2006 és a 2010 közötti politikai szerkezetváltozás alapvető területi mintáinak, s azoknak az ezen időszakban érvényesülő területi reálfolyamatokhoz fűződő kapcsolatainak, esetleg az országosan radikális, de területileg azért számottevően eltérő intenzitású politikai átalakulás területi – de valószínűsíthetően országosan is érvényes – okainak, magyarázatainak legalább részleges feltárását célozza.