Enyedi Zsolt: A választói döntés logikája az online kutatás tükrében

Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 227-252. A Magyar Választáskutatási Program keretében zajló kutatásunk a kampány utolsó hónapját (és a kampányt követő fejleményeket) követte végig. A jelen tanulmány az internetes kutatás eredményein alapul. Az internetes (vagy online) kutatás egyike volt felmérésünk négy pillérének – a másik három pedig az interjús kérdőívezés, a telefonos kérdezés és a deliberatív kutatás. A jelen tanulmány három kisebb és egy nagyobb témát ölel fel. Először is bemutatja az empirikus adatfelvétel hátterét, felhívva a figyelmet a minta sajátosságaiból fakadó korlátokra, de egyben érveket hozva fel amellett, hogy a begyűjtött válaszokat nagyon is komolyan vehetjük. Az adatfelvétel bemutatására annál is inkább szükség van, miután az online kutatás meglehetősen újszerű módszer. A második részben bemutatom, hogy mekkora és milyen irányú változások voltak tapasztalhatók kutatásunk öt hete alatt a legfontosabb politikai beállítódások vonatkozásában. Az online kutatás panel jellege lehetővé tette, hogy megvizsgáljuk, mekkora egyéni változások révén jöttek létre a végeredményben megtestesülő aggregált változások. Kiderült, hogy az individuális szinten bizonyos esetekben kétszer, más esetben tízszer nagyobb változás történt, mint az aggregált szinten. A harmadik részben kimutatom, hogy mely értékek, politikai attitűdök, pártkötődések függtek össze szorosan a szavazás irányával. Az elemzés konklúziója az, hogy a szavazás irányának magyarázatában a pártpreferenciának volt domináns súlya, de fontos szerepet játszottak a népszavazással kapcsolatos attitűdök és a népszavazás eredményességéhez fűződő várakozások is. A „nem” szavazat a kulturális baloldali irányultsággal és a gazdaságpolitikai jobboldali felfogással függött össze, az „igen” szavazat mindennek az ellenkezőjével. A pártpreferencia szerepe nőtt a kampány során. Végül az utolsó részben a leginkább tájékozott, iskolázott és érdeklődő „elit” gondolkozását elemzem, és arra a következtetésre jutok, hogy ebben a körben az ideológiai és pártos kötődéseknek különösen nagy volt a súlyuk.?

8Enyedi.pdf — PDF document, 170 kB (174560 bytes)