A népakarat dilemmái
2009. szerkesztette Enyedi Zsolt. Budapest: DKMKA és Századvég
-
Enyedi Zsolt: Referendumdemokrácia
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 17-36. Tanulmányom a közvetlen demokrácia ideológiai hátteréről, a politikai intézmények kortárs reformjairól, a népszavazások kezdeményezése mögött megbúvó motívumokról, valamint a népszavazások intézményi beágyazottságáról szól. Ugyanakkor a záró részben tárgyalom a 2008-as magyar népszavazás lakossági elfogadottságát és bemutatom kötetünk főbb tanulságait is.
-
Körösényi András: A népszavazások és a képviseleti demokrácia viszonya
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 37-62. Az alábbi írásban azonban nem a népszavazás parlamentarizmusba való beillesztésének hazai megoldását kívánom elemezni és értékelni, hanem demokráciaelméleti és közjogi-intézményi síkon szeretném a kérdést körüljárni. Bepillantást szeretnék nyújtani abba az elmúlt évtizedekben meg-megújuló vitába, ami a népszavazások alkalmazásáról és a közvetlen demokrácia mellett kialakított érvekről a demokráciaelméletben és a politikatudományban kialakult. Mindez közvetve segítségül szolgálhat a hazai viták árnyaltabb megítéléséhez is.
-
Kis János: A népszavazás a köztársasági alkotmányban
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 63-86. Tanulmányom arról szól, hogyan szabályozza alkotmányunk a népszavazás intézményét ténylegesen. Az 5. szakaszban, néhány összefoglaló megállapítás után, arról is mondok pár szót, hogy milyen érvek szólnak amellett, hogy egy másfajta szabályozás volna kívánatos, s hogy ezek meggyőzőek-e.
-
Hanspeter Kriesi: Közvetlen demokrácia. Svájc esete
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 87-106. A következő fejezetet a svájci közvetlen demokrácia legfontosabb intézményeinek rövid bemutatásával kezdem. Ezen intézmények ismerete, még ha felületesen is, nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megértsük, hogyan működhet napjainkban a közvetlen demokrácia. Ezt követően a közvetlen demokrácia már meglévő eszközeinek használatáról és sikerességük mértékéről lesz szó. A harmadik részben empirikus adatok segítségével azt vizsgálom, hogy az állampolgárok hogyan hozzák meg döntéseiket a közvetlen demokrácia kampányaiban, és milyen szerepet játszanak a politikai elitek a polgárok választásának kialakításában. Összegzésül pedig fel szeretném hívni a figyelmet a közvetlen demokrácia (többnyire kedvező) gazdasági és társadalmi következményeire a svájci kontextusban.
-
Lawrence LeDuc: A népszavazás demokráciája. Információ, kampányok és szavazás
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 107-132. A különböző társadalmi és politikai kontextusokban lezajlott iniciatívák és referendumok kampányainak vizsgálata nagy segítséget nyújthat a közvetlen demokrácia gyakorlatával kapcsolatosan felmerülő jelentősebb elméleti kérdések megválaszolásában. Ezúttal elsősorban az 1992-es maastrichti szerződésről szóló európai referendumok, az euró bevezetésével kapcsolatos dániai és svéd referendum, az európai uniós új alkotmány elfogadásáról szóló 2005-ös francia és holland, valamint néhány fontos írországi népszavazás példáján vizsgálom a közvetlen demokrácia érvényesülését. Az 1. táblázat tartalmazza az EU-tagállamokban 1990 óta lezajlott összes nemzeti referendum rövid listáját. Ugyancsak figyelembe veszem Svájc és az Egyesült Államok egyes államainak átfogó tapasztalatát a közvetlen demokrácia különböző formáit, különösen az iniciatívákat tekintve, valamint a referendumok használatát más országokban, mint például Kanada, Uruguay és Ausztrália. A közvetlen demokrácia intézményeivel és gyakorlatával kapcsolatos egyre növekvő nemzetközi tapasztalat kétségtelenül hozzájárul egy átfogóbban komparatív és elméleti szempontból kifinomultabb akadémiai szakirodalom kifejlődéséhez.
-
Tardos Róbert: Ötven: ötven. Részvétel és távolmaradás a 2008-as népszavazáson
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 133-196. A részvétel kérdése a 2008. márciusi népszavazás alkalmával több szempontból is kitüntetett figyelmet kapott. Néhány korábbi népszavazáson a megjelenők kis száma nem kevés elemző számára az érvényes és eredményes kimenetel kérdésességét sugallta. Az, hogy azután ehhez képest sokan járultak az urnákhoz, nemcsak politikai és publicisztikai, hanem szakmai berkekben is meglepetést keltett. Felvetődött, vajon nem egészen újfajta szavazási minta érvényesült-e ez alkalommal, a máskor hallgatag (többnyire nem szavazó) szavazói rétegek előtérbe kerülésével. De a szavazás vagy nem szavazás politikai háttere is sok kérdést rejtett magában. Sokan találgatták, hogy a választópolgárok mintegy felének távolmaradása milyen mértékben befolyásolta a népszavazás végeredményét. Még bonyolultabb problémaként jelent meg, hogy a politikailag aktív szavazók egy jelentős szegmensében, a kormánypártokhoz közel álló s a népszavazási kezdeményezés iránt nem kis fenntartással viseltető szavazókon belül a motívumok milyen együttese döntötte el, hogy valaki végül megjelent-e az urnáknál, vagy távolmaradt. A tanulmány a Népszavazás 2008 vizsgálatsorozat által nyújtott széles eszköztár – időben egymást követő és módszereikben is különböző felvételek, területi aggregát és survey-adatok – együttes felhasználásával keresi a választ e kérdésekre.
-
Karácsony Gergely: A pártok szava és a nép zsebe. A népszavazási döntések motivációi Magyarországon
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 197-226. A tanulmányban a magyar választók népszavazási döntéseinek mögöttes motivációit vizsgálom a közelmúltban rendezett három országos népszavazás alkalmával, különös tekintettel a 2008-as referendumra. Először röviden összefoglalom a lehetséges elméleti megfontolásokat azzal kapcsolatban, hogy a népszavazási kérdések jellege és a pártok hozzáállása hogyan befolyásolhatja azt, hogy a választók mire alapozzák a döntéseiket. Ezután számos közvélemény-kutatás adatait felhasználva empirikusan is megvizsgálom a választói döntések logikáját a 2003-as, a 2004-es és a 2008-as népszavazások összesen hat különböző kérdésében. Az elemzések többsége a Magyar Választáskutatási Program keretében készült felméréseken alapul, de felhasználom a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet saját kutatásait is
-
Enyedi Zsolt: A választói döntés logikája az online kutatás tükrében
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 227-252. A Magyar Választáskutatási Program keretében zajló kutatásunk a kampány utolsó hónapját (és a kampányt követő fejleményeket) követte végig. A jelen tanulmány az internetes kutatás eredményein alapul. Az internetes (vagy online) kutatás egyike volt felmérésünk négy pillérének – a másik három pedig az interjús kérdőívezés, a telefonos kérdezés és a deliberatív kutatás. A jelen tanulmány három kisebb és egy nagyobb témát ölel fel. Először is bemutatja az empirikus adatfelvétel hátterét, felhívva a figyelmet a minta sajátosságaiból fakadó korlátokra, de egyben érveket hozva fel amellett, hogy a begyűjtött válaszokat nagyon is komolyan vehetjük. Az adatfelvétel bemutatására annál is inkább szükség van, miután az online kutatás meglehetősen újszerű módszer. A második részben bemutatom, hogy mekkora és milyen irányú változások voltak tapasztalhatók kutatásunk öt hete alatt a legfontosabb politikai beállítódások vonatkozásában. Az online kutatás panel jellege lehetővé tette, hogy megvizsgáljuk, mekkora egyéni változások révén jöttek létre a végeredményben megtestesülő aggregált változások. Kiderült, hogy az individuális szinten bizonyos esetekben kétszer, más esetben tízszer nagyobb változás történt, mint az aggregált szinten. A harmadik részben kimutatom, hogy mely értékek, politikai attitűdök, pártkötődések függtek össze szorosan a szavazás irányával. Az elemzés konklúziója az, hogy a szavazás irányának magyarázatában a pártpreferenciának volt domináns súlya, de fontos szerepet játszottak a népszavazással kapcsolatos attitűdök és a népszavazás eredményességéhez fűződő várakozások is. A „nem” szavazat a kulturális baloldali irányultsággal és a gazdaságpolitikai jobboldali felfogással függött össze, az „igen” szavazat mindennek az ellenkezőjével. A pártpreferencia szerepe nőtt a kampány során. Végül az utolsó részben a leginkább tájékozott, iskolázott és érdeklődő „elit” gondolkozását elemzem, és arra a következtetésre jutok, hogy ebben a körben az ideológiai és pártos kötődéseknek különösen nagy volt a súlyuk.?
-
Dukay-Szabó Szilvia – Závecz Tibor: Népszavazási eszmecsere. A deliberatív közvélemény-kutatás tanulságai
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 253-268.Ma már szinte nem is létezik olyan téma, amellyel oda ne állt volna egy-egy közvéleménykutató cég az emberek elé, hogy megtudja, hogyan vélekednek róla. Sokszor olyan kérdéskörökben várunk azonnali választ az emberektől, amely még egy, az adott témában jártas szakértőt is hosszasabb gondolkodásra késztetne. Egy témakör részletes megismerése és átlátása intenzív érdeklődést, hosszas utánajárást, szinte elköteleződést kíván. Az emberek általában ennyi időt és energiát csak kevés dologra képesek és kívánnak fordítani. Éppen ezért az a jellemző, hogy részinformációik vannak, amelyek – az érdeklődés, a komplex megközelítésekben rejlő sokféle aspektus és az elmélyültebb ismeretek hiányában – nem szintetizálódnak.
-
Enyedi Zsolt: A manipuláció határai és az értelmes vita feltételei
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 269-292. Először azt mutatom be, hogy mennyiben különlegesek azok, akik véleményüket, hozzáállásukat vagy szavazati preferenciáikat megváltoztatják a kampány során. Majd azt vizsgálom meg, hogy a minta tagjai rugalmasan és racionálisan állnak-e a népszavazás kérdéséhez, hogy mennyiben uralják valóságképüket érzelmeik és vágyaik. A tanulmány utolsó nagy blokkjában kísérletek eredményeit elemezve mutatom meg, hogy a valóság különböző módú tálalása mennyiben alakítja a polgárok válaszait.
-
Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Demoszkópiai reprezentativitás és demokratikus reprezentáció. Módszertani problémák és tartalmi dilemmák
- Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 269-292. Dolgozatunkban két szálat igyekeztünk párhuzamosan megjeleníteni, melyeket két rokon fogalom, a reprezentativitás módszertani és a reprezentáció szubsztantív terminusával fejeztünk ki. Törekedtünk annak hangsúlyozására, hogy a survey-kutatás reprezentativitásával kapcsolatban egyre komolyabban jelentkező gondok nem csupán módszertani-technikai, hanem tartalmi vonatkozásban, a demokratikus képviseletnek a közvélemény kifejeződésével összefüggő lényeges vonatkozásában is megfontolást érdemelnek. Emiatt részletesebben foglalkoztunk azokkal a lehetséges megoldási módokkal, amelyeket a survey-kutatás hagyományos eljárásai, valamint az újabb technikák, kommunikációs eszközök által lehetővé tett változatai kínálnak.
