Koller Boglárka: Nemzeti és európai identitás

Megjelent: Hegedűs István (szerk.): A magyarok bemenetele. Tagállamként a bővülő Európai Unióban. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2006. 17-44. p. A következőkben a nemzeti és az európai kötődések összefüggéseire vonatkozó kutatásaimat fogom – e tanulmány terjedelmi kereteit szem előtt tartva – röviden összefoglalni. Felidézem a nemzet és nacionalizmus tudományos diskurzusának rendkívül tanulságos etnoszimbolista–konstruktivista vitáját, arra keresve a választ, hogy vajon kellenek-e a közös emlékek, a múltban létrejött szimbólumok és mítoszok ahhoz, hogy kialakulhasson egy erős kötődés az egyén és egy politikai közösség között. Az Európai Unió által konstruált identitás ugyanis nem rendelkezik olyan múltbéli gyökerekkel, mint a nemzeti azonosságtudatok. Az 1970-es évektől az Európai Unió fokozatosan hozta létre a közösségi azonosulás strukturális és szimbolikus elemeit, így ma már, akárcsak egy nemzetnek, az uniónak is van zászlója, himnusza, ünnepe és közös pénze. Az uniós polgárok számára az önazonosság másokkal szembeni meghatározása nem könnyű feladat, hiszen az egyének a mindennapokban a kisebbségek, a bevándorlók és a külföldiek személyében, de a sorozatos bővítési hullámok révén is, más és más helyzetekben találkoznak a „mássággal”, amely identitásformálásukat állandó kihívások elé állítja. Kutatásaim során az uniós polgár azonosságtudatának leírására kidolgoztam a posztnemzeti identitásstruktúra dinamikus, identitásháló modelljét, amely az egyének többes identitásának dinamikus együttlétezését állítja. Érvelésem alátámasztására elemzem az Eurobarometer idevágó közvélemény-kutatási adatait.

koller_cimlap.pdf — PDF document, 180 kB (184857 bytes)