A magyarok bemenetele (2006)

A kötetben tanulmánnyal jelentkező tapasztalt és fiatal magyar szerzők - társadalomkutatók, uniós szakértők és tisztviselők - összeurópai megközelítésből elemzik az Európai Unió és a magyar társadalom viszonyát, a jelenleg 25 tagállamot magában foglaló politikai-gazdasági térség és a két éve az integrációhoz csatlakozott Magyarország kapcsolatrendszerét.

Kettős folyamat figyelhető meg Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt több mint másfél évtized alatt az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek terjedését illetően. Egyrészt a közéleti vitákban az „európaiság”, az „európai értékek” egyértelmûen pozitív fogalomként – gyakran az ellentétes állásponton lévővel szembeni döntő érvként – hangoztak el, miközben az átfogó európai témákról, az unión belüli életet keretbe foglaló alapvető intézményi és döntéshozatali rendszerről alig esett szó. A közvéleményt foglalkoztató belpolitikai küzdelmek – a „pártcsatározások”, ahogy némileg leegyszerűsítve a magyarországi politikai kultúrában a parlamenti pártok domináns helyzetére és a fokozódó politikai polarizációra utalni szokás – a vezető értelmiségiek és szakértők jelentős részének figyelmét is lekötötték, aminek következtében a csatlakozás és az uniós tagság általában szűk, rövid távú issue-ként értelmeződött.

Tagállamként a bővülő Európai Unióban

Meglepően kevés tér nyílt az olyan nagy és komoly kérdések megvitatására a szélesebb nyilvánosság előtt, mint hogy Magyarország miképpen képviselje nemzeti érdekeit a belépést megelőző tárgyalások során, majd friss tagállamként – sőt, azt a kérdést sem jártuk körül,hogy ezek a feltételezett közös preferenciák egyáltalán elméletileg és gyakorlatilag megragadhatóak-e –, vagy hogy milyen módon és milyen célokat követve vegyen részt az egységesülő Európa továbbformálásában. Előszó megnyitása (pdf)

Tartalomjegyzék

Társadalmi szerkezet, európai értékek, identitás, nyilvánosság

- Lengyel György – Göncz Bori: Integráció és identitás. Hogyan ítélik meg a magyar társadalmi csoportok az európai integrációt és a szupranacionális  identitást?

- Örkény Antal - Székelyi Mária: Európai identitás a régi és az új tagállamokban, illetve Magyarországon. Összehasonlító adatok

- Koller Boglárka: Nemzeti és európai identitás

- Szuly Kinga: Ismeretek és hiedelmek az Európai Unióról

- Vidra Zsuzsanna: Az Európai Unió a magyar médiában – sajtóelemzés

Jog és alkotmány

- Fleck Zoltán, Kormány Attila és társaik: Alkotmányos értékek Magyarországon. Társadalom, jog, Európai Unió

- Kecskés László: Az Európai Bíróság joggyakorlatának magyarországi következményei

- Bárd Petra: Európai alkotmányozás

Politikai törésvonalak, választói magatartás, pártrendszerek

- Enyedi Zsolt: Európai pártcsaládok és a magyar pártrendszer

- Karácsony Gergely: Az Európai Unió magyar pártpolitikai dimenzióban és a választópolgárok attitűdjeiben

- Bátory Ágnes – Husz Dóra: Állampolgári részvétel: népszavazás, az első európai választás Magyarországon, valamint a 2006-os magyar parlamenti választás uniós vonatkozásai

- Ilonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Magyar európai parlamenti képviselők

Gazdasági érdekek, állami szerepvállalás, vállalkozók

- Ádám Zoltán: Az állam szerepe egy új európai uniós tagállamban

- Ágh Attila: A fejlesztő állam és az uniós felzárkózás Magyarországon

- Bartha Attila: Az új EU-tagországok reálgazdasági felzárkózása, belépésük a Gazdasági és Monetáris Unióba

- Forman Balázs: Uniós felzárkóztatás és magyar pénzfelhasználás

- Cséfalvay Zoltán: Magyar kis- és középvállalkozók: nyertesek vagy vesztesek?

Többszintű kormányzás és intézményes döntéshozatal

- Györkös Péter: Magyarország az uniós döntéshozatalban - nemzeti érdekvédelem és koalíció-alkotás a huszonötök közösségében

- Dunay Pál: Magyar vagy európai külpolitika?

- Mike Károly: Magyar hivatalnokok és az uniós tagság

- Balázs Péter: Magyarország illeszkedése a bővülő Európai Unióhoz

Vásárolja meg a kötetet a Fókusz Online-tól!