You are here: Home Results Papers

Papers

Papers published in books (Hungarian content)
File A DKMKA Politikai Tagolódás Projekt 2003 novemberi felvételének A és B kérdőíve
Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon, 2005. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2005. 449-554. p.
File A Magyarok bemenetele című kötet tartalomjegyzéke
A Magyarok bemenetele című kötet tartalomjegyzéke
File A magyarok bemenetele: előszó
A magyarok bemenetele című kötet szerkesztői előszava
File Andre Freire – Eftichia Teperoglou: Európai választások és országos politika: tanulságok az „új” dél-európai demokráciákból
Megjelent: Tóka Gábor és Bátory Ágnes (szerk.): A 2004. évi európai parlamenti választások. Pártok és szavazói magatartás nemzetközi összehasonlításban. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány – Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet – Századvég Kiadó, 2006. 49-78. p. Először is, a rövid és hosszú távú hatásokat vizsgálunk, milyen – a régi és új, de elsősorban az új demokráciákkal kapcsolatos – tanulságokat vonhatunk le a nemzeti tényezők választói magatartásra gyakorolt hatásáról a görög, spanyol és portugál EP-választási küzdelmek longitudinális elemzéséből? Másodszor, milyen tanulságok vonhatóak le az EP-választások longitudinális tanulmányozásával az EP-választásokon mutatott választói magatartásnak a nemzeti keretekben zajló politikai versengésre gyakorolt hatásáról? Vagyis, általánosságban mire következtethetünk az új demokráciák első- és másodrendű választásainak egymásra gyakorolt hatásával kapcsolatban? Ennek megfelelően, e tanulmány fő célja az, hogy az új demokráciák tekintetében mind longitudinális, mind pedig összehasonlító eszközökkel megvizsgálja az országos és az európai választások egymásra gyakorolt hatását.
File Andreas M. Wüst: Pártok az európai parlamenti választásokon: politikai napirend, az EU és a kereslet-kínálat problémája
Megjelent: Tóka Gábor és Bátory Ágnes (szerk.): A 2004. évi európai parlamenti választások. Pártok és szavazói magatartás nemzetközi összehasonlításban. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány – Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézet – Századvég Kiadó, 2006. 109-130. p. Az irodalomban előforduló elemzések gyakran jellemzik úgy a pártokat, mint amelyek nem képesek az európai szavazók számára valós választási alternatívákat megjeleníteni. Eijk–Franklin is e domináns álláspontot képviselik: „A pártok és jelöltjeik ritkán jelenítenek meg egymástól eltérő véleményt Európával kapcsolatban, és gyakran egyáltalán nem ejtenek szót az európai kérdésekhez kapcsolódó politikai szándékaikról.” Ha ez valóban igaz lenne, és az európai parlamenti képviselőket csak saját „hobbikérdéseik” érdekelnék, akkor valóban nem lenne meglepő az európai parlamenti választásokon egyre csökkenő választói részvétel. De a fenti ítélet talán kissé korai. Valóban kudarcot vallanának a pártok? Tényleg a nemzeti, nem pedig az uniós politikára koncentrálnak? Csakugyan elhanyagolják az európai és a transznacionális kérdéseket? Az Európai Unióval kapcsolatban van a polgároknak valós választása, vagy a választási lehetőségek a legjobb esetben is középszerűek? E tanulmány ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, mégpedig elsősorban az Euromanifesto-adatbázis segítségével, amely az 1979 és 2004 közötti időszak európai parlamenti választásaira kiadott pártprogramokból (továbbiakban csak röviden euromanifesztók) tartalomelemzéssel nyert információkon alapul.
File Angelusz Róbert - Fábián Zoltán - Tardos Róbert: Politikai tájékozódás és véleményirányítás a digitális kultúra hazai kialakulásának időszakában
Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon, 2005. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2005. 407-428. p.
File Angelusz Róbert - Tardos Róbert: A választói tömbök rejtett hálózata
Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. 2005. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2005. 65-160. p.
File Angelusz Róbert - Tardos Róbert: Választási részvétel és politikai aktivitás
Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon. 2005. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2005. 323-384. p.
File Angelusz Róbert – Tardos Róbert: A kérdőíves kontextushatás – a nem mintavételi hibák egy efemer, mindennapos esete
Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdései. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2006. 163-184. p. Bár 2003 novemberében kutatásunk alapfelvétele elsősorban a politikai rétegződés tartalmi kérdéseire irányult, már a kutatás kezdeti fázisában is súlyt helyeztünk számos módszertani kérdés megválaszolására. A több (al)minta lehetősége, különböző intézetek részvétele elvi lehetőséget adott – egyfajta kísérleti összehasonlító jelleggel – bizonyos eltérő formulák kipróbálására. Ezek között viszonylag jelentős szerepet a személyes kérdezés során megmutatkozó, a kérdéskörök sorrendjéhez, illetve az egyes kérdések közvetlen szövegkörnyezetéhez kapcsolódó kontextushatások problémája. Az alábbiakban két ilyen teszt jellegű megközelítést mutatunk be, ahol mind a két kísérleti szituáció arra irányult, hogy bemutassa, hogy azonos kérdések eltérő kérdéssorrendje, szövegkörnyezete mennyire befolyásolja az eredményeket.
File Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Az elérhetőség és a válaszadói készség gyenge közegei – mintalemorzsolódás és trendszerű erózió panelfelvételek példáján
Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdései. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2006. 41-66. p. A hazai tapasztalatok – ha egyelőre nem is mérhetők a fentiekben említett legdrámaibb esetekhez – maguk is figyelmeztetőek. A megcélzott címek elérése, a minták ilyen értelmű lefedettsége az eseti tapasztalatok szerint is csökkent az utóbbi időben. Azonban a DKMKA választási kutatássorozatának ilyen irányú szisztematikus vizsgálódása meg is erősíti ezeket a benyomásokat. E kutatások egyikeként Tóth István János (2005) kifejezetten módszertani célzatú vizsgálódásának tárgya az egyes intézetek pártpreferencia-vizsgálatainak módszerei, az azokban megnyilvánuló különbségek és párhuzamosságok voltak. Többek közt a minták különböző jellemzői, például a főcímen, illetve pótcímen elért megkérdezetteknek a mintabeli aránya is szerepelt az egyes intézetek által rendelkezésre bocsátott adatfelvételi lapon. A jelen elemzés számára ezen adatok másodlagos feldolgozásával állítottuk elő a főcímen való elérhetőség olyan indexét, amelyen a következő ábrán bemutatott idősoros elemzés alapul, az adatbázis által felölelt 1994 és 2003 közötti időszakra vonatkozóan.
File Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Demoszkópiai reprezentativitás és demokratikus reprezentáció. Módszertani problémák és tartalmi dilemmák
Megjelent: Enyedi Zsolt (szerk.): A népakarat dilemmái. Népszavazások Magyarországon és a nagyvilágban. Budapest: DKMKA – Századvég, 2009. pp. 269-292. Dolgozatunkban két szálat igyekeztünk párhuzamosan megjeleníteni, melyeket két rokon fogalom, a reprezentativitás módszertani és a reprezentáció szubsztantív terminusával fejeztünk ki. Törekedtünk annak hangsúlyozására, hogy a survey-kutatás reprezentativitásával kapcsolatban egyre komolyabban jelentkező gondok nem csupán módszertani-technikai, hanem tartalmi vonatkozásban, a demokratikus képviseletnek a közvélemény kifejeződésével összefüggő lényeges vonatkozásában is megfontolást érdemelnek. Emiatt részletesebben foglalkoztunk azokkal a lehetséges megoldási módokkal, amelyeket a survey-kutatás hagyományos eljárásai, valamint az újabb technikák, kommunikációs eszközök által lehetővé tett változatai kínálnak.
File Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Érdekképviselet és a pártok társadalmi beágyazottsága
Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 159-210. p. Ez az írás az Angelusz Róberttel írt utolsó közös munkáink részeként a kötetben szereplő két tanulmány egyike. Bár terveztük, hogy az elsődleges feldolgozást további empirikus adalékokkal és a kérdéskör szociológiai és politikatudományi irodalmának részletesebb feldolgozásával egészítjük majd ki, a további munka végzetes megszakadása erre együttesen már nem adott módot, és kegyeleti, tartalmi okok is legfeljebb csak igen részleges pótlólagos megvalósítását teszik lehetővé. Mivel a téma konceptuális kereteit közösen dolgoztuk ki, s az eredmények feldolgozását is együttesen végeztük, egy-két apróbb stiláris korrekción túl az eredeti anyag jelentősebb módosítása már túlmenne a posztumusz jelleg által megszabott lehetőségeken. De ha ettől eltekintenénk is, az is a jelentősebb tartalmi átalakítás ellen szól, hogy a longitudinális panelvizsgálat 2010 tavaszára tervezett utolsó hulláma helyett végül csak szűkebb keretek közti keresztmetszet-felvételre kerülhetett sor, amely az alapul szolgáló időigényes kérdéssorozatot nem tartalmazhatta.
File Angelusz Róbert – Tardos Róbert: „Rejtőzködõ szavazatok” és a társadalmipolitikai miliő – a latenciaprobléma vizsgálatának egy megközelítése
Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Mérésről mérésre. A választáskutatás módszertani kérdései. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2006. 111-134. p. Jelen dolgozatunkban, mely sok tekintetben módszertani kísérletként is tekinthető a látencia bizonyos formáinak megragadására, 2003 és 2005 közötti felvételek5 alapján arra tettünk kísérletet, hogy az aktuális és retrospektív preferenciák és részvételi magatartás alapján a homályban maradó vélemények néhány típusát körvonalazzuk és összefüggésbe hozzuk bizonyos környezeti jellegzetességekkel. Ennek során mind a személyes pártállás, mind a településspecifikus politikai klíma sajátosságait az elemzés keretébe vontuk. A településkontextus szerepére vonatkozó korábbi kutatásaink alapján feltételeztük, hogy a település (vagy azok nagyobb területi egységei) politikai klímájától függően más és másfajta környezeti nyomás befolyásolhatja a lokális szinten érvényesülő többségi és kisebbségi pártpreferenciák kinyilvánítását. E tekintetben megközelítésünk a mezoszintet helyezi kitüntetett szerepbe (megkülönböztetve például a Noelle-Neumann-féle (1996) „csendspirál”-elmélettől, amely a makroszintű politikai klíma hatását próbálja modellezni, de eltekint a szó szorosabb értelmében vett kapcsolathálózati megközelítéstől is, amely a közvetlen környezet, a mikromiliő oldaláról vizsgálja a személyes véleménykörnyezet szerepét).
File Angelusz Róbert –Tardos Róbert: Régi és új törésvonalak, polarizáció, divergenciaspirál
Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 347-382. p. Az általunk középpontba állított divergenciaspirál szociológiai jelentősége nem pusztán a közéleti kommunikáció durvulása s az általa kiváltott rossz közérzet szempontjából értelmezhető. A közügyek deliberatív megvitatása, a közvélemény klasszikus elvek szerinti működése olyan konszenzuális előfeltevéseket foglal magába, amelyeket egy a témák sokaságára tovagyűrűződő polarizáció, a platformok fekete-fehér színezetű leegyszerűsödése nagymértékben veszélyeztet. Tanulmányunk az ideológiai-politikai törésvonalak kérdésköréből kiindulva vizsgálja részben a szóban forgó tendencia felerősödése irányába mutató, részben az ezzel szemben ható tényezőket.
File Balázs Péter: Magyarország beilleszkedése az Európai Unióba
Megjelent: Hegedűs István (szerk.): A magyarok bemenetele. Tagállamként a bővülő Európai Unióban. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2006. 437-456. p. Magyarország európai uniós beilleszkedése több szempontból vizsgálható és értékelhető. Az integráció sajátosságainak megfelelően kiemeljük a jogi-intézményi, a gazdasági és a politikai felzárkózás és alkalmazkodás folyamatait.
File Bartha Attila: Az új EU-tagországok reálgazdasági felzárkózása, belépésük a Gazdasági és Monetáris Unióba
Megjelent: Hegedűs István (szerk.): A magyarok bemenetele. Tagállamként a bővülő Európai Unióban. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2006. 313-332. p. Elsőként áttekintjük a konvergencia különböző dimenzióit, vagyis azt, hogy az új tagállamok gazdasági jellemzői – reálgazdasági fejlettségük, ár-, illetve bérszínvonaluk – várhatóan hogyan közelednek a fejlettebb régi tagokhoz. Ezt követően bemutatjuk, hogy az ún. maastrichti konvergenciakritériumok – amelyek közgazdaságilag nem feleltethetők meg egy az egyben a reálgazdasági, valamint az ár- és a bérszintek konvergenciájának –, illetve a valutaunióba történő belépést követően a Stabilitási és Növekedési Egyezmény milyen követelményeket támasztanak a tagállamokkal szemben. Ezután az euró átvételére készülő kelet-közép-európai tagországoknak a GMU-csatlakozásig várható útját, a lehetséges időzítés költségeit és hasznait mutatjuk be, ezen belül röviden kitérünk az euró magyarországi bevezetésének kérdéseire is. Végül összefoglaljuk az új EU-tagországok reálgazdasági felzárkózása és a valutaunióba történő belépés időzítése, illetve intézményi megoldásai közötti legfontosabb tanulságokat.
File Beck László – Bíró Nagy András – Róna Dániel: Szabadesésben. Az MSZP 2006–2010 közötti népszerűségvesztésének politikai napirendi magyarázatai
Megjelent: Enyedi Zsolt, Szabó Andrea és Tardos Róbert (szerk.): Új képlet. Választások Magyarországon, 2010. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 193-216. p. Dolgozatunkban először a politikai napirend és a média hatásával kapcsolatos, e tanulmány szempontjából releváns irodalmat tekintjük át, majd részletesen ismertetjük az általunk kidolgozott módszertant, melyet a napirend-észlelés mérésére alkalmazunk. Ezt követően empirikus elemzésünk első részében az elméleti fejezetből származó hipotéziseket teszteljük, illetve megvizsgáljuk a politikai napirend, a médiafogyasztás és a pártpreferencia-ingadozások közötti összefüggéseket. Az általános megállapításoktól a konkrétumok felé haladva az elemzés második szakaszát a napirendet meghatározó ügyek bemutatásának és hatásvizsgálatának szenteljük: sorra vesszük a ciklus legfontosabb eseményeit és azok megjelenését a médiában. A tanulmány végére reményeink szerint kiderül, hogy az évek folyamán miként vezettek a nagyobb figyelmet kapó hírek az MSZP támogatottságának fokozatos erodálódásához.
File Bálint Lajos – Bozsonyi Károly: Választói részvétel és véleménypolarizáció összefüggésének térökonometriai modellezése
Megjelent: Tardos Róbert, Enyedi Zsolt és Szabó Andrea (szerk.): Részvétel, képviselet, politikai változás. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2011, 57-73. p. Elemzésünk kiinduló hipotézise szerint a választási részvételt meghatározó számtalan kulturális, társadalmi és gazdasági tényező mellett szignifikáns szerepe van a szavazatok pártok közötti eloszlásában megfigyelhető koncentrációnak vagy éppen polarizációnak. Többféle elméleti megközelítés is amellett szólhat, hogy ez az effektus létezik. A racionális döntések elmélete szerint lehetséges választói viselkedés, hogy a választó egy többségi választási rendszer szerinti választáson hajlamos a saját voksát döntő voksként tekinteni és eszerint cselekedni. Ha ez az elméleti megfontolás igaz, akkor egy kiegyenlítettebb körzetben nagyobb a választók motivációja a részvételre, mint egy olyan környezetben, ahol nyilvánvaló valamelyik párt fölényes győzelme.
File Bárd Petra: Európai alkotmányozás és az uniós polgárság
Megjelent: Hegedűs István (szerk.): A magyarok bemenetele. Tagállamként a bővülő Európai Unióban. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2006. 333-354. p. Mintegy kompromisszumképpen az alkotmányhoz fűzött 30. nyilatkozat szerint „amennyiben az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés aláírásától számított két év elteltével azt a tagállamok négyötöde megerősítette, és egy vagy több tagállam nehézségekbe ütközik a megerősítés lebonyolításában, a kérdést az Európai Tanács elé terjesztik”. Megemlítendő, hogy a nyilatkozat jogi kötőerővel nem rendelkezik, mégis politikailag ösztönzést jelent az Európai Tanács részére, hogy megoldást találjon a helyzetre. Ez a tanulmány a kétéves határidő letelte után jelenik meg, ám a fejezet születésének időpontjában sem túl nagy bátorság megjósolni, hogy 2006. október 29-ig nem történik meg a ratifikáció mind a 25 tagállamban. Kérdéses, hogy a ratifikációt elodázó tagállamok vállalják-e a kockázatot, illetve mi történik, ha más országokban is a „nem” szavazatok kapnak többséget. Népszavazást ugyanabban a kérdésben – az egyes tagállamok alkotmányának megfelelően – csak bizonyos időközönként lehet tartani, de nem feltétlenül bölcs döntés – bár nem ritka – ugyanazt a kérdést számtalanszor feltenni a polgároknak.
File Bátory Ágnes – Husz Dóra: Az első magyarországi európai parlamenti választások
Megjelent: Hegedűs István (szerk.): A magyarok bemenetele. Tagállamként a bővülő Európai Unióban. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2006. 181-214. p. Az első magyarországi európai parlamenti választásokat a 2003 decemberében jóváhagyott CXIII. törvény alapján bonyolították le. A törvény arányos választási rendszert, 5%-os választási küszöböt, a mandátumok d’Hondtmodell szerinti elosztását írta elő, valamint azt, hogy a Magyar Köztársaság területe egyetlen választókerületet alkot. Magyarország 24 képviselőt delegálhatott az Európai Parlamentbe (EP). Azok a pártok, amelyeknek sikerült összegyűjteniük az előírt húszezer regisztrált választópolgártól származó ajánlást, kötött sorrendű jelöltlistával versenghettek a választáson. A rendszer ahhoz elég hasonló volt az 1990 óta a nemzeti választásokon alkalmazott vegyes választási rendszer arányos pártlistás részéhez, hogy a szavazók számára ismerős legyen.
Politikai törésvonalak Magyarországon: OTKA kutatás

2013-ban kezdődött az az OTKA kutatás, melynek célja a magyarországi politikai törésvonalak változásainak feltárása. A projekt honlapja a www.valasztaskutatas.hu/toresvonal/ címen érhető el.

Róbert Tardos' 65th Birthday Conference

Sep 22, 2012

Róbert Tardos' 65th Birthday Conference

PhD School of ELTE and Corvinus University organized a conference to celebrate 65th birthday of Robert Tardos on 21/09/2012.

Tovább ...